A temető története

“ Mauris non lectus varius, malesuada arcu vel, volutpat mi. Quisque eget velit ac lectus dignissim bibendum id eu erat. Maecenas ipsum quam, imperdiet in sem. ”

MONDTA NAGY KÁROLY

 
 

A Salgótarjáni utca zsidó temető

Magyarország egyik legkülönlegesebb sírkertje, a budapesti Salgótarjáni utcai zsidó temető 1874-ben nyílt meg egy 6,5 hektáros terület leválasztásával a szomszédos Fiumei Úti Sírkertből. 1874 és 1891 közt ez volt Pest egyetlen működő izraelita temetője, a viszonylag kis terület a századfordulóra meg is telt.

A temető különlegességének egyik oka is ebben rejlik, azaz hogy egy rövid időszakot mutat be, amely azonban az ország gazdasági és kulturális felfutásának, így a hazai zsidóság asszimilációjának legintenzívebb időszaka volt.

 

Mauzóleumsor a temetőben

 

Sírok a temetőben

A pesti zsidóság elitjének végső nyughelyén a legtöbb síremléket Fellner Sándor és Quittner Zsigmond tervezte. A zsidó és a magyar folklór elemeit egyesítő számos síremlék, illetve a szertartási és fogadóépület a szecesszió korának hazai géniusza, Lajta Béla munkásságát dicséri.

Budapest ostroma után ide temették át a pesti gettó halottainak többségét, ám az 1950-es évektől a temetőt már alig használták, az utolsó temetkezés az ezredfordulót követő években történt. A temető megállíthatatlannak tűnő pusztulása az 1960-as években indult el, a sírokat szinte teljesen benőtte a növényzet, a mauzóleumokat megrongálták és kifosztották, a szertartási épület kupolája az 1970-es években omlott be.

A 2002-ben teljes egészében műemlékké nyilvánított temető 2016-ban került a Nemzeti Örökség Intézetének kezelésébe. A közvetlen életveszély elhárítása után megkezdődhettek az állagmegóvó és rekonstrukciós munkálatok. A temető részlegesen már látogatható.

 
 

Sed orci elit, porttitor nec laoreet quis, tristique vel magna Cras felis orci, ullamcorper porta nibh at; consectetur scelerisque magna; Suspendisse potenti; Cras eu eros nisi; Quisque fringilla turpis