Művészet, építészet

a Salgótarjáni Utcai Zsidó Temetőben

A dualizmus kori neológ izraelita elit számos síremlékformát és temetői motívumot átvett a keresztény elittől. A szomszédos Fiumei Úti Sírkerttel párhuzamosan itt is az antik eredetű és a nemzeti szimbolika elemei váltak uralkodóvá. A temető ekkor kialakult, újabb részei így a mai napig különböznek a hátsó, korábbi ortodox síroktól.

A Salgótarjáni Utcai Zsidó Temető mauzóleumainak és falsírboltjainak többsége egységes, historizáló, eklektikus összképet nyújt, kiegészülve néhány 20. századi alkotással. Többségük tervezésekor a reprezentáció igénye erősebb volt a hagyományoknál, és ha a héber feliratokat és egyes szimbólumokat leszámítjuk, akár keresztény temetőben is állhatnának.

 

Deutch Ignácz családjának nyughelye

 

Egy síremlék a temetőben

FELLNER SÁNDOR

( 1857-1944 )

Építész, az Ehrlich-, a Schwarz- és a Strasser-mauzóleum, illetve a Karsai család sírboltjának tervezője.

QUITTNER ZSIGMOND

( 1859-1918 )

Építész, Wahrmann Mór, Bródy Zsigmond, Latzko Náthán és a Machlup család mauzóleumának tervezője.

A temető leginkább egységes összképét a megnyitást követő évtizedekben felépült, eklektikus sírépítmények jelentik. A legtöbb mauzóleumot és sírboltot Fellner Sándor és Quittner Zsigmond tervezte. Fellner műve például a falak mellett az Ehrlich-, a Schwarz- és a Strasser-mauzóleum, illetve a Karsai család sírboltja, a temető belső részén pedig Keppich Emil síremléke. Quittner tervezte Wahrmann Mór, Bródy Zsigmond, Latzko Náthán és a Machlup család mauzóleumát, a sírboltok közül pedig például Spitzer Gerzsonét vagy a Dezső családét.

A temető további eklektikus mauzóleumai és sírboltjai közül kiemelendő Gerster Kálmán két műve: Ehrenfeld Antal és Neuschlosz Károly mauzóleuma. Krausz Mayer, illetve Tafler József mauzóleumát Kauser József tervezte; báró Weiss Manfréd sírboltja Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula alkotása; és művészeti szempontból fontos még Alpár Ignác két műve, Wechselmann Ignác és báró Ullmann Adolf síremléke. A temetőben álló mauzóleumok jelentős része esetében azonban még ma sem megállapítható, hogy azokat ki tervezte.

A 19-20. század fordulóját követő építészeti stílusok már csak részleges érintik, és főként el is kerülik a temetőt, hiszen az ekkorra szinte teljesen megtelt. A Blau-, a Mahler-mauzóleum vagy épp a Hajós Alfréd tervei nyomán épült Temesváry-síremlék is ebből az időszakból származik, ahogy a későbbi évek fontos emlékei Madarassy-Beck Miksa és Kronberger Lipót síremléke.

Bár a sírboltok erős hasonlóságot mutatnak a keresztény temetők falsírboltjaival; a mauzóleumoknál belső tere esetében lényegesen nagyobb az eltérés. A legtöbb keresztény mauzóleum egyben liturgikus tér, a katolikus családok mauzóleumaiban általában oltár is áll, ezek tehát egyszersmind kápolnák.

A zsidó családi mauzóleumok többségében nincs oltár, vagy a keresztényekhez hasonló vallásgyakorlás: a sírboltokat fedő kőlapokon kívül gyakran csak a falaknál találunk kőből faragott padokat. A sírépületekben a kultusz tárgyai a családtagok, az ősök, akiknek névtáblái a belső terek leghangsúlyosabb elemei. Lényeges eltérést jelent a keresztény mauzóleumoktól a szobrok hiánya is.